Ősz - második felvonás

Szép lassan telnek a napok és kezdenek kialakulni a dolgok. A szerda a legjobb nap a héten, akárhogy is nézem. Ilyenkor azokkal vagyok, akikkel imádok lenni és akiket nagyon szeretek, és ez felemelő tud lenni. :) Sokszor az is elég, hogy része vagyok egy sima, unalmas estének és csak beszélgetünk meg ki-ki filmet néz, játszik; hallgatom a nevetést, a kisebb vitákat, a szuszogást és nekem ez sokszor elég. Ha meg még mozgalmas is az este, az csak a hab a tortán! :)

Történnek itt dolgok, amiket nem tudok és nem is akarok megmagyarázni senkinek, lényeg, hogy én tudom, miért történik és miért úgy. Sokat gondolkoztam ezen az elmúlt időben és arra jöttem rá (no meg erre sikerült rávilágítania valakinek), hogy az, amire közel egy évig vágytam, mostanra átváltozott. Ha megkapnám, talán már nem is akarnám többé. Nem azért, mert értékét vesztené vagy hasonló szörnyűség, egyszerűen csak ugyanúgy megijednék, mint szoktam.

Illetve fejben mindig játszok a gondolattal, de általában gyorsan elvetem, mert értelmetlen az egész. Mindig fontos lesz, és más, mint bárki, akit eddig ismertem vagy ezután fogok, de ez így van rendjén. :) 

Csak ne érezzen irántam így senki, mert azt nem tudnám kezelni. :/