A cipő okozta sebeket azóta is viselem, hogy úgy mondjam, ami roppant destruktívan hat az öltözködésem összképére, ugyanis csak egyetlen cipőmet tudom hordani, azt is csak úgy, hogy ha letaposom a sarkát, és mint papucsot. Ráadásként elég kellemetlen érzés is, nem csak a látvány olyan borzasztó.
Túl az első tanítási héten elmondhatom, hogy száz százalékig vegyes érzéseim vannak az órákkal kapcsolatban. Először is tetszik a fizika és várom az órát (pedig zh-t ígértek belőle két hét "múlvára"), a kalkulus előadáson megijedtem a sok információtól, de a pénteki gyakorlaton szerencsére sikerült helyre rakni a dolgokat a fejemben. Bevezetés az informatikába laborom elmaradt - nagy sajnálatomra, mivel igazán kíváncsi voltam a félév egyetlen informatika órájára. Na de az elméleten írtunk egy szösszenetet, aminek az utolsó oldalát csak én élveztem, szerintem, de én nagyon. Mivel nem tudok programozni és az igazságtáblát sem feltétlen tanultuk, így szabadjára engedhettem az agytekervényeimet és logikázni kezdtem - az eredményét roppantul várom. A logika előadás mókás volt, főleg, hogy M. és D. mellett ültem és elég jól elszórakoztunk. De azért figyeltem is ám! Ott még izgalmasnak tűnt az a tantárgy is (meg nem mellesleg érthetőnek is), ami a gyakorlaton sajnos megdőlni látszik, mivel a tanár valami katasztrófa, a feladatok bonyolultak és nem is csodálkozom, hogy nem igazán értjük a dolgokat, mivel kedves oktatónk 40 perc alatt darálta le a 2 órás anyagot. Korrekt, nemde? Ezután már csak a diszkrét matek maradt, melynek előadását sajnos ki kellett hagynom, de pénteki gyakorlatán részt vettem, amit viszont nagyon élveztem, mert értettem az anyagot! Na meg itt maradt még az elektronika elmélet, amin viszont elaludtam, de a jegyzetek alapján, amiket kaptam, ezt szeretni fogom.
Így telt hát az első szorgalmi hét. :) Azt hiszem, nagy kalandok állnak még előttem (mivel az esti programokról nem is írtam... még)!
